Avagy egy két éves gyermek szobatisztaságának története

Hozzáteszem, én nem is akartam igazán ezt az egészet még. Hiszen Máté még kettő sem múlt el, mikor ezt elkezdtük nyár elején az igénye szerint. Ő igazából pucérkodni szeretett volna a nagy hőség beálltával, csak ez maga után hozta azt is, hogy ha pisilnie kell, akkor bizony bilire kell ülnie.

Nézzük, milyen módszerrel sikerült 80%-ra szobatisztulnia Máténak.

1. Nem erőltettem semmit

Ha úgy alakult, és Máté aznap éppen pelust akart felvenni, ráadtam. Ha nem akart bilire ülni, nem erőltettem, csak balesetnél elmondtam neki, hogy semmi baj, ha bilire ül, ez nem történik meg. Később, a bugyizásnál is elmondtam neki, hogy ez nem pelus, nem pisilünk bele.

2. Fokozatosság

Észrevettem, hogy ahogy Máté megtanulta kontrollálni, hogy mikor végezze a dolgát, időről időre előfordultak balesetek. Volt, hogy egymás után többször is. Tehát például ha 9-től délig ment a bilibe pisilés, 12 után egyfolytában bepisilt. Ilyenkor visszakapta a pelust. Valószínű ilyenkor kifáradt az agya abban, hogy kontrollálnia kellett magát. Ezek után mindig aludt egy nagyot pelusban, majd ahogy kipihente magát, újra levettem róla.

Az első két hónapban alsónadrág nélkül, csurin volt folyamatosan, amikor nem volt pelus. Az volt a célom, hogy maga az a mozdulat, hogy ő most bilire ül, rögződjön. Mikor ez már fixen ment, és napokig, éjszakára sem kellett pelus, akkor kezdődött a bugyizás.

3. Türelem

Sok-sok türelem. Eddig összesen tízszer pisilte telibe a matracot Máté, amin alszunk. Volt, hogy megfordítottam és utána a másik felét is lepisilte. Az, hogy a földre, székre, padlóra hányszor ment, nem számoltam. De igen, nehéz türelmesnek maradni a harmadik félrement pisi után is. Az elvem az volt, hogy muszáj nem kiakadni és higgadtnak lenni, mert nem akartam, hogy Máté esetleg rosszul érezze magát.

4. Kérdések

Körülbelül félóránként megkérdeztem eleinte, kell e pisilni. Mivel Máté ezeket a szavakat még nem mondta, így egyrészt megtanultuk, másrészt neki is biztonságot adott, hogy anya kérdez. Most már ő mondja, hogy „pipis” illetve „kakka”.

Két hónap alatt pelus és bugyi nélkül nagyjából hiba nélkül, bugyiban pedig olyan 80%-os eredménnyel lett szobatiszta Máté, nappalra és éjjelre egyaránt.

Amit mindenképp be fogok szerezni az egy gumilepedő, hogy védjem a matracot az esetleges további balesetektől, úgy gondolom erre még szükség lesz.

Ami még segítségünkre volt, az a nedves wcpapír. Kaki után a legjobb barátunk lett, és ezzel Máténak megvan a popsitörlő érzés, nekem is plusz tisztaság érzést ad. Igen, szeretnék low waste irányba elmenni, de egyelőre most ez tűnik jó megoldásnak. A rendes wcpapírt Máté nem engedi egyelőre használni.

Egyelőre hodozáshoz és utazáskor még pelust kap Máté, mert félek, hogy esetleg bepisil. Talán még az autóban a könnyebbik eset. De a hátamon…

Remélem hasznos volt ez a bejegyzés.

Kövessetek instagramon és facebookon!